Orosháza

ismertető, Orosházai képek, galéria




Orosháza

Orosháza város Békés megyében, az Orosházi kistérség központja. Orosháza Békés megye harmadik legnagyobb városa Békéscsaba és Gyula után. A Dél-Alföldön helyezkedik el, a Viharsarokban. Népessége 30 ezer fő.


Orosháza több mint 250 éves város, amely ma Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa. Gazdaságát kettősség jellemzi: természeti adottságai révén erőteljes a mezőgazdaság szerepe, de a város mégis az iparáról ismert. Orosháza gazdasága az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődött, mindez a város regionális vezető szerepkörét is meghatározta. A város amellett, hogy a térség legfejlettebb települése- jelentős oktatási, kulturális és szórakoztató központ is.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left A városközpontban áll az egyetlen műemlék, a későbarokk stílusú evangélikus templom (1777-1830 között épült), melynek oltára előtt őrzik a Zombáról elhozott harangot. A Táncsics Gimnázium előtti téren található a Történelmi Emlékpark, Szervátiusz Tibor alkotása, mely a városalapítás 250. évfordulójára készült el.

A város utcáinak kellemes hangulatot kölcsönöznek a szobrok, emlékművek, melyek között Rajki László Szent István szobrával, valamint Horvay János és Pásztor János műveivel is találkozhat az idelátogató. A Könd u. 1. sz. alatti régi víztoronyban és a Tass utcában Magyarország egyetlen Kútmúzeumának gyűjteménye kapott helyet.

align=right A Szántó Kovács János Múzeum gyűjteményét Juhász Balázs polgári iskolai tanár az 1900-as évek elején alapozta meg, 1945 után Nagy Gyula múzeumigazgató fejlesztette tovább. Állandó kiállítása a „Nyolc nemzedék élete” a városalapító ősöktől napjainkig tekinti át a település életének változásait.

Városunk kultúrtörténetében mindig meghatározó szerepet töltött be a művészet, különösen a képzőművészet. Számos alkotó indult innen a világhírnév felé, akik később sem feledkeztek meg szűkebb szülőhazájukról, műveikkel megajándékozták Orosházát. A millecentenárium évében elkészült Városi Képtárra a helyiek joggal lehetnek büszkék.

align=left Mintegy 500 m2-es kiállítóterében olyan neves alkotók állandó kiállítása tekinthető meg, mint Boldizsár István (1897-1984), Bolmányi Ferenc (1904-1990), Pap Gyula (1899-1983) és Csáki-Maronyák József (1910-), festőművészek, valamint a Spanyolországban elhunyt világhírű orosházi szociofotós Müller Miklós (Nicolas Muller 1913-2000).

Fennmaradt néhány parasztbarokk és népi építészeti stílusban épült „napsugaras” faormú ház is. A Táncsics parkban a köztéri szobrok, emlékművek, emléktáblák a várostörténet jelentős alakjainak, eseményeinek állítanak emléket, számuk megközelíti a százat.

FÜRDŐKULTÚRA


align=right A régi Orosháza és Szentetornya között - ma már belterületen - található a Gyopárosi tó, a város országosan ismert természeti nevezetessége. A tavat már a XVIII. század végi, II. József korabeli térkép is névvel jelöli. Elnevezését valószínűleg a partjain egykor bőven nyíló gyopár virágról kaphatta. Dr. László Elek községi orvos 1869-ben végeztetett vegyelemezése során kiderült, hogy a tó vize gyógyhatású, ezt a későbbi vizsgálatok is megerősítették.

Termálvize mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas. Az 1930-as években már országosan ismert fürdőhely volt, az "Alföld Gyöngye" néven emlegették. Ma fejlett fiziotherápiás szolgáltatásokkal várja a vendégeket, strandja gyönyörűen parkosított és kiépített, a feszített víztükrű víz-visszaforgatásos versenymedence pedig nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


align=left Orosháza határában található a Kardoskúti Fehér - tó, mely a Körös - Maros Nemzeti Park része. A 488 ha szikes vízvilág hazánk egyik legértékesebb madárrezervátuma. A sziki legelőn természetes életkörülmények között él az ősi magyar rackanyáj és a szürkemarha gulya, mely szintén védett.

A közeli Nagytatársánci ősgyep igazi ritkaság: az utolsó jégkorszakot követő felmelegedés növényvilága maradt meg itt, egyedülálló növénytársulásban. A városkörnyéki tanyák ma romantikus szálláshelyek, a fejlődő falusi turizmus lovaglási és vadászati lehetőségeket kínál.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


A város és Gyopárosfürdő évente több kulturális és szórakoztató rendezvénynek ad otthont. Visszatérő rendezvényei a Nemzetközi Hajómodellező Verseny, Libamájfesztivál,Orosháza Fesztivál, Nemzetközi Lovasbajnokság és az Európai Kenyérünnep.

VÁROSTÖRTÉNET


align=right Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az „-a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele.

Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát mint egy Békés megyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.
A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott – az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.

align=left A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth-szobor a Kossuth-kultusz jelképe lett.

A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. A Nagyvárad–Fiumei vasútvonal megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését.

Vasúticsomóponttá válása, mely az 1870-es Alföld-Fiume vasút Szeged-Békéscsaba vonalánakmegnyitásakor következett be, valamint piaci tradíciói nyomán a város Dél-Békés legnépesebb és legfejlettebb városává vált.

align=right Harruckern báró 1775-ös halála után a gróf Károlyi család tulajdona lett Orosháza. Vasúti csomóponttá válása, mely az 1870-es Alföld-Fiume vasút Szeged-Békéscsaba vonalának megnyitásakor következett be, valamint piaci tradíciói nyomán a város Dél-Békés legnépesebb és legfejlettebb városává vált.

A történelem viharai Orosházát ugyanúgy érintették, mint az ország minden települését. A trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország" határmenti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett.

Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfifeldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált.

align=left Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött. 1946-ban – Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte.

A tanyákat az 1960-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élniakarásának eredményeként a nagyüzemi mezőgazdaság kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált, országos hírnévre is szert téve.

Települések Orosháza közvetlen közelében

Települések Orosháza környékén